Döntés az Európai Duna stratégiáról

Az Európai Tanács 2009 júniusában kezdeményezte, hogy a már létező Balti - tengeri stratégia mintájára alkosson meg egy, a Duna régióra vonatkozó stratégiát, melyben a vízi közlekedés, a környezetvédelem és a kulturális örökség megőrzése is fontos szerepet kap. Ez a makro-régiós terv tíz országot érint közvetlenül, természetesen kiemelten Magyarországot, mint a Duna mentén elhelyezkedő központi régiót.

Az elfogadott dokumentum emlékeztet, hogy a Duna régióban nem új keletű ez a fajta együttműködés, 1856. március 30-án alakult meg a Duna Bizottság, mely eredetileg a romániai Galatiban székelt, és az egyik első európai intézmény volt. Ma Budapest ad otthont a szervezetnek. A 2007-es bővítést követően a Duna lett az Európai Unió egyik legfontosabb belső vízi közlekedési útvonala. A tervek szerint a Rajna-Majna csatornával összekötve az Északi-tengertől a Fekete tengeri régióig terjedő gyümölcsöző gazdasági és kulturális térség jöhet létre, így a Duna régió fejlesztése nem csak gazdasági célokat szolgálhat, de jól tükrözheti a bővítés egyéb pozitív következményeit is.

A határozat megállapítja, hogy a Duna stratégia fontos eleme a környezetvédelem, a globális felmelegedés elleni védekezés. Mivel a Duna-delta az UNESCO világörökség része 1991 óta és a Natura 2000 keretterven belül a Duna régióban több kiemelten védett vagy speciálisan megőrzött terület helyezkedik el, fontos hogy a fejlesztések során se essen kár ezekben a területekben, illetve a hasznosítás során se sérüljenek. A fenntartható fejlődés megköveteli, hogy ne csak a jelenlegi állapot megőrzését biztosítsa a stratégia keretén belül megalkotott jogszabályi háttér, de a jelenleg szennyezetnek tekinthető folyó állapotát a mostaninál is jobban védjék, emellett akadályozzák meg a további olaj-, toxikus- és más anyagokkal történő szennyezését. A Dunának nem csak kereskedelmi és kulturális vonatkozásokban, de mezőgazdasági szempontokból is kiemelkedő szerepe van, ezrét fontos a víz állapotának megőrzése.

Az határozat hangsúlyozza, hogy az érintett regionális és lokális partnereket a Duna régió mentén be kell vonni az előkészítés szakaszába, hogy tisztázni lehessen az elvárásokat mind a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődés terén, mind a közös kihívások feltérképezése, a konkrét projektek jól működő kormányzása terén. Ennek érdekében fontos a brüsszeli vezetők számára is, hogy ne egy, az emberek feje fölött meghozott program szülessen, hanem olyan, amely széles, a nem kormányzati szervekkel, üzleti szektorral, és a civil társadalommal folytatott párbeszéd eredménye.

Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő, mint a határozat egyik kezdeményezője, az elfogadás után kijelentette, hogy a Duna stratégia kialakítása során Magyarországnak elsődleges feladata, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja. A Dunán csak olyan beavatkozások, fejlesztések valósíthatók meg, amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat.